ELMAGYARÁZZUK:

A 2022. áprilisi választáson sok év után először nyílik reális lehetőség arra, hogy az ellenzéki pártok minden szavazókörbe képesek legyenek 2-2 szavazatszámlálót delegálni, hozzájárulva ezzel a választási visszaélések megelőzéséhez.

Mivel ezt a feladatot jelenleg több szervezet párhuzamosan végzi, nem könnyű kiigazodni azon, ki, milyen munkát végez a regisztrációs és jelölési, delegálási folyamatban.A 2018-ban indított civil Számoljuk együtt! Mozgalom mellett tavaly ősszel a hat ellenzéki párt által alapított Tiszta Választások Alapítvány is elindította a 20K22 szavazatszámláló toborzó projektjét. A szavazatszámlálókat így egyidőben legalább 4 helyen toborozzák: • a pártok a saját aktivistáik között, • az önkormányzatok, amelyek a választott szavazatszámlálókat keresik, • a TVA, vagyis 20K22 • és a Számoljuk együtt!. Jelenleg minden remény megvan arra, hogy az önkormányzati választott szavazatszámlálók mellett sikeresen összejöjjön a szükséges 20 430 szavazatszámláló, és így mind a 10 214 szavazókörbe legalább 2-2 ellenzéki szavazatszámláló is beüljön. Nem árt azonban hozzátenni, hogy szavazatszámlálóból sosem elég, akár 3., vagy 4. szavazatszámláló is őrizheti a választás tisztaságát.

A kisebb települések adják a nagyobb feladatot! A toborzás lassan a végéhez közeledik és a toborzásban aktív szervezeteknek rá kell fordulniuk a több mint 20 ezer ember koordinálására, oktatására és szavazókörök beosztására. Ahhoz, hogy minden szavazókörbe 2-2 szavazatszámláló beüljön, a most még külön-külön gyűjtött, több mint 20 ezer szavazatszámláló beosztása hatékonyan csak úgy végezhető el, ha a gyűjtő szervezetek egy “kalapba” öntik a jelentkezők adatait, és ebből az adatbázisból dolgozva delegálják a jelentkezőket.Ez az egyetlen módja annak, hogy kiszűrjük a külön gyűjtésből adódó elkerülhetetlen duplikációkat. Duplikációk óhatatlanul vannak: sokan jelentkeztek egyidejűleg a Számoljuk együtt! és a 20K22-höz, de ugyancsak nem kevesen jelentkeztek az önkormányzatoknál választott szavazatszámlálónak, hiszen ott még fizetség is jár a szavazatszámláló munkáért. Az önkormányzatoknál jelentkezők, mivel elvi megfontolásaik is fontosak, regisztrálnak valamelyik másik-akár mindegyik- platformon is. Ez tiszteletre méltó, de bonyolítja a delegálók helyzetét.

És nemcsak ez a nehezítő körülmény adódik. A közös adatbázisból jelentkezők tartózkodási helyének, igényeinek, lehetőségeinek, és tapasztalatainak alapján optimálisan kell elosztani a szavazatszámlálókat a szavazókörökbe. Így biztosítható, hogy a pártoknál jelentkező aktivisták a megszokott szavazókörükbe kerüljenek; hogy a tapasztalt jelentkezők, akik kritikus körzetet és utazást is vállalnak, a billegő és kisebb településekre kerüljenek; de Szombathelyről ne szervezzünk szavazatszámlálót mondjuk a borsodi Szirmabesenyőre. Az már most látszik a Számoljuk együtt! adataiból, hogy a nagyvárosokban elegendő jelentkező lesz az összes szavazókörbe, a kisebb településekre azonban távolabbról kell önkénteseket delegálni, ott utazást is vállaló, lehetőleg járművel is rendelkező szavazatszámlálókra lesz szükség, és valószínűleg ugyanez látszik a 20K22 adatbázisában is. Az adatbázisok egyesítése, és a beosztás elkészítése azért sem egyszerű feladat, mert éppen a fentiek miatt a szavazatszámlálásra jelentkezőktől a gyűjtő szervezetek az alapadatok mellett egyéb kiegészítő információkat is kérnek a jelentkezőktől:

• kérdéseket teszünk fel a jelentkezők tapasztalatáról,
• arról, hogy hajlandóak-e nagyobb távolságot utazni a szavazókörükhöz,
• vállalják-e saját autóval esetleg további szavazatszámlálók szállítását,
• szeretnének-e együtt számolni egy barátjukkal,
• vállalnak-e szavazatszámlálást billegő és így kritikus körzetben.

Ezeknek az igényeknek és lehetőségeknek az összehangolása időigényes, és egy jól működő algoritmussal oldható meg leghatékonyabban, bár az emberi közreműködés nem elkerülhető a folyamatban. Ki és mikor “fésüli” össze az adatbázisokat?

A Számoljuk együtt! felkészült arra, hogy a közös adatbázisba gyűjtött jelentkezőket az összes igény és feltétel alapján szavazókörökbe ossza. A szervezet a 2018-as országgyűlési választásokon és azóta számos választáson, legutóbb az ellenzéki előválasztáson sikerrel oldotta meg ezt a feladatot. Ha egy másik szereplő végezné a szavazatszámlálók beosztását, akkor a Számoljuk együtt! az adatvédelmi jogszabályok betartásával természetesen átadja a delegáláshoz a nála jelentkezők szükséges adatait. Nem az a lényeg, hogy mely szervezet végzi ezt a beosztást, hanem az, hogy ne töredezett adatokból dolgozzon, hanem az összes jelentkező adataira, igényeire egyszerre lásson rá, és így optimálisan legyen képes megvalósítani a szavazóköri beosztást. A döntés lassan időszerűvé válik, bár február vége előtt nem lehet érdemi munkát végezni, mert ekkor derül ki, hogy az egyes önkormányzatoknál kiket választottak meg szavazatszámlálónak!

Ez után viszont azonnal el kell kezdeni a munkát, mert az érintetteket még ki kell értesíteni, a visszalépők helyére új szavazatszámlálókat kell jelölni, a jelentkezőkkel történő kapcsolattartás pedig minden esetben annak a szervezetnek a feladata, amelyiknél a jelentkező az adatait megadta, hiszen csak őket hatalmazta fel a vele történő kapcsolattartásra. Ez az egyeztetési procedúra tehát nem tartható egy kézben, ami időigényessé teszi a folyamatot és még az átjelentkezésekre (a nem a lakóhelyén szavazó választók és szavazatszámlálók átkérhetik szavazólapjaikat egy másik szavazókörbe) is időt kell hagyni, hiszen a lakóhelyétől távoli szavazókörbe delegált szavazatszámláló számára is biztosítani kell a szavazás lehetőségét.Mindezek után következhet a delegálás – amelyet csak a jelölő szervezetek (pártok) és az egyéni jelöltek tehetnek meg – és a szavazatszámlálói feladatkör ellátásához kötelező eskü, melyet a szavazókör illetékes jegyzőjénél kell letenni.