• A választások tisztaságába vetett hit a demokrácia alapja. Ez Magyarországon nem túl erős.
• Az egymást is ellenőrző szavazatszámlálóknak kulcsszerepük lehet abban, hogy minél kevesebb visszaélés legyen a választás napján.
• Csakhogy négy évvel ezelőtt a szavazókörök 40 százalékában nem volt meg a két ellenzéki delegált. Akik voltak, sokszor felkészületlenül érkeztek, és a pártok sem figyeltek eléggé rájuk.
• Ez idén másképp lesz, a 10 ezer szavazókör döntő többségében ott lesznek azok a civilek, akiket – mivel máshogy nem lehet – az ellenzéki pártszövetség delegál, és akiket fel is készítenek a feladatra. Ami azért lehet kellemetlen.
• A Kutyapárt is több ezer szavazatszámlálóval készül.

Nem csalás, nem ámítás: egyszerűen több szavazókörben nem tudták, hogyan kell a választást lebonyolítani

– írtuk 2018 áprilisában, miután aprólékos adatelemzéssel kimutattuk, hogy több tucat olyan szavazókör volt országszerte, ahol „az összes listás szavazat 20-60 százaléka egyszerűen eltűnt, mert rosszul bonyolították le a választást. Az eltűnt szavazatok túlnyomó része az ellenzékre adott szavazatokat érintette”. Ez bénázásnak tűnik, nem szervezett csalásnak – tettük hozzá három nappal a választás után, amikor egy hisztérikus helyzetben ellenzéki szavazók tömegei érezték úgy, hogy nem lehet elfogadni a végeredményt.

A 2022-es országgyűlési választásokra széleskörű mozgalom szerveződött annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg. 28 ezer önkéntes jelentkezett, hogy kemény munkával, kellemetlen helyzeteket is vállalva számlálja a szavazatokat, és megakadályozza a visszaéléseket.

Watchdog  Fotó: Mónus Márton/MTI/MTVA

Hogy egyenlők-e a politikai verseny feltételei, az nem a szavazóhelyiségekben dől el, azt a választási törvény sajátosságai ugyanúgy alakítják, mint az EBESZ által négy évvel ezelőtt megállapított problémák: „a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – amely idén először teljes körű missziót küld a választások megfigyelésére – akkori jelentése szerint „a választásokat az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.”

Rendellenességek

A tömeges, szervezett választási csalás hiánya, illetve a kormánypártok saját maguk által, törvényesen teremtett versenyelőnye ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szavazás napján nem történnek visszaélések. A szavazatszámlálókat toborzó Számoljuk Együtt! aktivistája a 444-en megjelent véleménycikkében pedig amellett érvelt, hogy „meglepően kevés szavazat kell az eredményes választási csaláshoz”. A korábbi adatokra alapozott feltételezések szerint lesznek olyan körzetek, ahol szavazókörönként elég tucatnyi szavazatot eltéríteni szabálytalan eszközökkel, hogy az a választás országos kimenetelét befolyásolja.

Az Unhack Democracy négy egymást követő választás (2018-as parlamenti, 2019-es EP és önkormányzati, valamint a 2020-as időközi) több mint 1000 szavazatszámlálójával készített interjúk alapján a következő tartós választási rendellenességeket írta össze:

• „Az ellenzéki szavazatszámlálók stigmatizálása,
• az idősek otthonában élő szavazók megfélemlítése,
• koordinált szavazatvásárlás,
• jegyzőkönyvek hitelességének sérülése,
• gyanús szavazatmegosztási arányok azokban a szavazókörökben, ahol nem volt ellenzéki jelenlét,
• szavazólapok eltűnése,
• Ukrajnából, Szerbiából és Romániából fantomszavazók szervezett szállítása
• és fiktív lakcím bejelentések által a választói névjegyzékek manipulálása. A fiktív lakcím bejelentéseket a kormány azóta legalizálta.”

Ezekben az interjúkban [link] olyan erős mondatok vannak, amelyek nemcsak a klientúrarendszer kiépüléséről tanúskodnak, hanem arról is, hogy a szavazatszámlálók félelemből vagy felkészületlenségből nem lépnek közbe, amikor valami gyanúsat észlelnek.

• Tolna megye: „Én mondtam, hogy szeretném a személyi igazolványokat az asztalnál nézni, azt mondták, hogy szó sem lehet róla (…). Nem engedték a névjegyzéket kezelni. Semmit nem engedtek, azt mondták nekem, hogy ott a sarokban a helyem.”
• Zala megye: „A névjegyzéket nem kezeltem, azt csak ketten kezelték. Az az igazság, hogy azt mindig elveszik tőlem. Én pecsételtem. Ott ketten voltak, akik nézték a névjegyzéket. Azok az önkormányzattól voltak (…). Kiosztották a feladatot, és nem ellenkeztünk.”
• „Matematikai eltérések voltak, de azt én nem értettem, mert olyan furcsán számoltak oda-vissza, hogy ott eleve nem is stimmelhettek a számok. Igazság szerint nem volt akkora eltérés, csak valamit ott utána matekozgattak, lejjebb. Ez az utána való matekozás volt nagyon kifacsart, nagyon fura. A jegyzőkönyvben egyikük sem jelezte, hogy miért úgy kell számolni.”

Ez pedig egy pécsi eset: [link]

Tóka Gábor választási szakértő szerint ezek és más beszámolók

„a magyar választásokon megfigyelt anomáliák sorozatára mutatnak rá, és összességükben megkérdőjelezik a kormányzó Fidesz kétharmados többségét.”

Az pedig külön probléma, ha a választási eljárásba vetett bizalom sérül, hiszen az a demokrácia alapja.