A 2018-as választás ellenzéki romjain született újjá a civil társadalom, amely beszállt az előválasztás lebonyolításába is, és a pártok szavazóköri kötelességeinek oroszlánrészét is átvállalták a civilek. Az elmúlt években sorra alakultak meg az olyan szervezetek, mint a Számoljuk együtt, a Tabumentes Ország, a Civilek a demokráciáért, az ELEGY, amelyeket – Magyar György ügyvéd elnökletével – Civil Választási Bizottság (CVB) fog össze. A civilek naponta akár több száz kilométert utaznak, szórólapoznak, vitákat szerveznek, telefonálnak, működtetik a technikai hátteret, logisztikai feladatokat látnak el. Mert ha ők nem, akkor bizony senki.
Már 2020 októberében megkezdte az aHang az aktivisták bevonását az előválasztási folyamat előkészítésébe: 30 megyei koordinátort alkalmaznak, akik nagyságrendileg 2-3000 önkéntest toboroznak, képeznek, koordinálnak a folyamat szabályos és zökkenőmentes lebonyolításához. Ők fejlesztették az online szavazáshoz szükséges alkalmazást, mindehhez adományokat gyűjtöttek. 2021 januárjában a CVB alá tartozó szervezetek megkezdték a közös munkát a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi támogatásával. Hetente egyszer online egyeztetőfórumot tartottak, ahol minden szervezet javaslatát komolyan megfontolták. Megszavazták az aHang kezdeményezését is arról, hogy szükség van online részvételi formára is, és ezt idővel a pártokon keresztül is tudták vinni.
A civil szavazatszámláló legfontosabb feladata a jelenlét, a szavazás tisztaságának és érvényességének biztosítása, a visszaélések föltárása, és azok megakadályozása. Ennek a feladatnak az előkészítése azonban hosszú előkészítést igényel, jóval az előválasztás előtt megkezdődött a munka megszervezése, és az önkéntesek – esetükben valóban operatív – megbeszélései a szavazás időtartama alatt is folytatódtak Pákozdi Éva főszervező, CVB-tag vezetésével, a Számoljuk Együtt Mozgalom irodájában. Ennél az asztalnál döntenek a logisztikai kérdésekről, számolják ki, hogy hol mennyi szavazólap várható, egyeztetnek arról, hogy melyik önkéntesre hol van a legnagyobb szükség. És persze folyamatosan újraterveznek, ahogy a helyzet változik. Ugyanis 400 ezer személyes és 100 ezer online szavazóra készültek, de ahogy az érdeklődés megnőtt, úgy várhatóan 1 millió 200 ezer papír alapú szavazólapot fognak megszámolni, azaz végül körülbelül 600 ezren lesznek, akik az egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltekre voksolnak. Újraterveznek azért is, mert végül nem szeptember 27-én, hanem 29-én reggel 9 órakor kezdődik a szavazatszámlálás Budapesten és a megyeszékhelyeken, pártoktól függetlenül, saját időből és erőforrásból gazdálkodva, főállású munkatárs nélkül.
Valószínűleg maga Pákozdi Éva sem gondolta volna 2016-ban, amikor megalapította az Magyar Európai Nők (MENŐK) civil egyesületet, hogy pár év múlva képzett szavazatszámlálóik nélkül az ellenzéki pártok aligha tudnának választásokat lebonyolítani. Éva a MENŐK-et még azzal a céllal hívta életre, hogy elősegítsék a nők minél nagyobb közéleti részvételét, miután szembesült azzal a ténnyel, hogy Magyarország, e tekintetben a sereghajtók közé tartozik a világban.
A szavazatszámláló tevékenységre mindeddig méltatlanul kevés figyelem irányult, pedig a voksolás tisztáságában alapvető szerepet játszik, hogy az ellenzék és a civilek is rálássanak, mi történik a szavazólapokkal. Először a 2018-as hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson mutathatták meg magukat a szavazatszámláló nők. Hatvan szavazatszámlálót delegáltak a civilek a szintén hatvan pártküldött mellé. Majd sorra jöttek egymás után az újabb alkalmak: az európai parlamenti választás, időközi választások országszerte, a 2019-es főpolgármesteri előválasztás és a Fudan egyetemmel kapcsolatos fővárosi konzultáció.
